Különleges kastélyok Magyarországon! - 3.rész

Közzétéve: 2014 november 10.
Címkék: kastély, látnivaló

Különleges kastélyok Magyarországon! - 3.rész - Gyógyvizek.hu

Cikksorozatunk harmadik részében, ismét egy tucatnyi Magyar kastéllyal szeretnénk kedveskedni Nektek! Az épületek nagy többsége a történelem során számos funkciót töltött be az adott kor szellemét tükrözve. Találkoztunk olyan nemzeti örökséggel, ami orosz legénységi szállásként, 5000 kötetes könyvtárként és titkos járatokat tartalmazó királyi vadászházként működött. Mihalovich József, fiai kicsapongó életmódjának és kártyaszenvedélyének köszönhetően veszti el birtokait és vele együtt a Benyovszky - kastélyt is.! Tarts velünk erre az izgalmas körútra és ismerd meg Magyarország rejtélyes kastélyait!

1. Károlyi - kastély - Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Nagyhuta:


A kastély története szorosan összekapcsolódik az építtető gróf Károlyi család történetével. A család 1686-ban, Károlyi László révén kapta meg királyi adományként a füzéri várhoz tartozó javadalmakat. 1888-ban a Kemence-patak völgyében lévő jelentős erdővagyon jobb kiaknázásának érdekében megépítették a mai Magyarország legrégibb erdei kisvasútját. A Pálháza-Kőkapu közötti 700 mm nyomtávolságú lóüzemű görpálya a pálházi fűrészüzemet szolgálta ki. Az üres kocsikat hegymenetben lovak húzták, a fával megrakott szerelvények pedig önállóan gurultak le. A kőkapui vadászkastély alatt 1903-ban alagutat (37 m) fúrtak, majd a fővonalat Susulya állomásig vezették tovább. Az első gőzmozdonyt 1902-ben helyezték üzembe, de több erdőtűz után 1906-ban a lóvontatáshoz tértek vissza. 1947-ben állami tulajdonba került, a nyomközt ebben az évben 760 mm-re bővítették. 1948-ban gőz-, 1964-ben dízelvontatásra tértek át. A menetrend szerinti személyszállítás 1958-ban kezdődött. A pályát 1990-ben Kőkaputól a rostallói turistaházig (1 km), 1996-ban pedig Pálháza Iparteleptől Pálházáig hosszabbították meg. A kastélyt a XIX. és XX. század fordulóján építette a festői környezetben, egy mesterséges tavacska fölé magasodó sziklára - svájci vadászkastélyok mintájára - gróf Károlyi László. Azért is különleges a szépen felújított, ma szállodaként működő épület, mert számtalan praktikát rejt; ma is látható például annak a titkos ajtónak a nyoma, amin át a társalgóból az alatta lévő szoba szekrényébe lehetett jutni. Különlegességnek számít a "toronyszoba", ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a patak völgyének mindkét oldalára. A hagyomány szerint az 1910-es években olyan sok vad élt a környéken, hogy ennek ablakából is lehetett vadászni. Megfordult itt vadászatai alkalmával Horthy Miklós, Bethlen István majd Rákosi Mátyás is.

2. Fáy-kastély - Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Sáta:


Sáta község a XVI. századtól a Bárius-család birtokában volt. Őket a Vay-, a Platthy- és Rocsányi családok követték, majd a XIX. században az Ágoston-, végül a Fáy-család. Azt mondhatjuk, hogy a kastélyhoz mindegyik família tett hozzá valamit, mire utolsó egyszemélyi tulajdonosa, Fáy István gróf kezére került volna.A kastély egyemeletes, timpanonos középrésszel, két szélén kiugró tornyokkal, manzárdtetővel, boltozott szobákkal épült a XVIII. században. Az ingatlanhoz tartozik egy korábban mezőgazdasági művelés alatt álló szántó-kert, udvar, valamint néhány gazdasági épület. Jelenleg a kastély magántulajdonban van.

3. Lillafüredi Kastélyszálló - Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Lillafüred:


A lillafüredi Palotaszálló 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban - állami beruházásként. Lillafüred a nevét Vay Béla lányáról, Erzsébetről - becenevén Lilláról - kapta. A környék már ezt megelőzően is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt, szálloda, étterem várta az idelátogatókat, és számos magánvilla is épült az üdülőtelepen. A Palotaszálló építéséhez komoly tereprendezésre volt szükség, amit Révay Ferenc erdőmérnök vezetésével végeztek el. Az építési plató kialakításakor felhalmozódott kőzetanyagból épültek a szálló függőkertjei, a Szinva vízesését és az Anna-barlang bejáratát áthelyezték. A lillafüredi kisvasúton megvalósították a személyszállítást, Miskolc és Lillafüred között autóutat építettek, alagutakat fúrtak. A Palotaszálló már 1929-ben elkészült, de a felavatására csak 1930-ban került sor - visszafogott ünnepségsorozat keretében. 1945-ig a vendégek elsősorban a korabeli elit köreiből kerültek ki, kongresszusokat, konferenciákat rendeztek, híres személyiségeket láttak vendégül. Itt rendezték 1933-ban azt az írókongresszust is, aminek József Attila Óda című versét köszönhetjük. Részben a Palotaszállóban játszódik az 1934-ben bemutatott, ma is népszerű Meseautó című film. A második világháború idején német, majd orosz katonák lakták, az 1950-es évektől pedig SZOT-üdülő lett. Az épület 1993-ban a Hunguest Hotels szállodalánc tulajdonába került, ezt követően felújították, korszerűsítették, és a szolgáltatásait jelentősen bővítették. Uniós források felhasználásával 2013 őszére végeztek a teraszok felújításával, amiket tematikus jelleggel ruháztak fel, és a már itt lévő József Attila-szobor, Varga Éva alkotásán kívül elhelyezték a szobrásznő új Herman Ottó-szobrát is, de a függőkert más szintjein további művészeti alkotások is találhatók. A teraszon látható az István főherceg látogatására emlékező öntöttvas oszlop is.

4. Inkey-kastély - Somogy megye - Iharosberény:


Az Inkey-kastély, Iharosberényben, Somogy megyében található. Iharosberényben 1726-ban telepedett le az Inkey család, kastélyukat 1750-ben, Inkey Gáspár, császári tábornagy építette és ekkor kezdődött meg a kastélypark kialakítása is. Ez volt az Inkey család iharosberényi ágának lakóhelye és uradalmi központja1945-ig. A kastélynak államosításkor már 5000 kötetes könyvtára, családi levéltára volt, berendezése Bidermayer bútorokból állt. Értékei között voltak Deák Ferenc faragványai, báró Eötvös József karosszéke, sok Alt-Wien porcelán, több értékes festmény és családi képek. A parkban dór oszlopokon nyugvó csodálatos télikert is épült, melynek nyomai még napjainkban is fellelhetők. 1780-ban Mária Terézia udvartartásának tagjai jártak a kastélyban és kritikával illették az épület homlokzatának, tiszta barokk-stílustól eltérő vonásait. Inkeyék az épületet azonnal átépítették. Az épületben a háború alatt katonakórház működött, 1950-ben általános iskolát alapítottak falai között, amely ma is itt működik. A SOMOGYTERV tervei szerint 1970-ben átalakították, (vízellátás, csatornázás, konyha, pince külső bejáratának megszüntetése, elektromos vezetékek szabványosítása), majd 1978-ban az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség tervei szerint talajnedvesség ellen injektálásos módszerrel alászigetelték. 1980-ban központi fűtéssel váltották ki az egyedi kályhás fűtést, a pincében alakítva ki a kazánházat. 2001-ben állami támogatással átfogó konyhai korszerűsítést végeztek el az intézményfenntartó önkormányzatok, amelyet 2003-ban a fűtési rendszer gázüzemű korszerűsítése követett. A parkot Metzl Kamill urasági erdőgondnok telepítette. A park napjainkban iskolakert, egyben megyeileg védett természetvédelmi terület. A park csodálatos méretű fái lenyűgöző látványt nyújtanak. Különlegességei miatt kedvelt hely a botanikusok számára. Faállományában ritka méretes egyedek: az 510 cm átmérőjü himalájai cédrus, valamint a három matuzsálem korú mamutfenyő, melyek 670, 600 és 480 cm-es törzsűek. Ezen kívül méretes páfrányfenyő, simafenyő és erdeifenyő található. A lombos fafajok közül a vadgesztenye, a tulipánfa, a vasfa, a juharok és a magyalok érdemelnek külön is említést.

5. Benyovszky - kastély - Baranya megye - Görcsöny:


Kb. 1761-ben Orehovicai Mihalovits József nemes úr lett Görcsöny és a környező birtok ura, aki a Jezsuita rendházból kastélyt alakított ki a maga és családja igényeinek megfelelően. Mihalovich József fiai javára lemondott birtokairól és rangjairól. A gyermekek kicsapongó életmódja, kártyaszenvedélye eladósodáshoz vezetett. A család tönkrement, az utódok a birtokot eladni kényszerültek, ekkor kerültek Görcsönybe az urbanói és benyói Benyovszkyak. A birtokot Benyovszky Móric egyik oldalági leszármazottja Benyovszky Lajos közel 300 ezer koronáért vásárolta meg 1860. november negyedikén. Benyovszkyné Ocskay Erzsébet, aki világlátott asszony hírében állott, állítólag személyes tapasztalatai alapján a bécsi Burg császári rezidenciájának mintájára rendezte be, illetve alakítatta át a kastélyt, amely a Monarcia szokásos őszi: 1901. szeptemberi hadgyakorlat idején I. Ferenc József és fia, a trónörökös, Ferenc Ferdinánd görcsönyi szálláshelyéül szolgált. A fogadótermet kék színüre festették, a nagyterem bútorzatát egyenesen Bécsből küldették ide - állítólag Mária Terézia egykori berendezéseinek részeit képezték. A megérkezett garnitúrákat újrakárpitozták, átaranyozták. A falakra a család ősi fészkéből, Pozsonyból és Nagylégből hozatott olajfestmények kerültek. A világítást százgyertyás csillárral ill. acetilénnel oldották meg. Ferenc József szobájának berendezése egyébként rendkívül egyszerű volt. Benyovszky Lajos 1907-ben bekövetkezett halála után az örökség Rudolfra szállt, aki itteni területeit többnyire bérbe adta, és inkább csak édesanyja meglátogatására utazott nagylégi birtokáról olykor Görcsönybe, a kastély mását viszont megépítette Nagylégen (Csallóköz, ma Szlovákiához tartozik). A szerb megszállók a kastély számtalan értékét elhurcolták, vagy elpusztították. A Baranyai-Bajai Szerb-Magyar Köztársaság bukása után Rudolf testvére Benyovszky Móricz átvette a görcsönyi uradalom keselését, felügyelőt és számvevőt állítva élére, megszilárdítva gazdaságát. A húszas évek második felében visszaállt a bérleti rendszer. A följegyzések szerint minden bérlő (Lengyel József, Göbel Péter stb...) tönkrement. Egyedül egy amúgy is egészen kivételes ember: Schwarcz Mór tudott megbízhatóan gazdálkodni.

6. Biedermann - kastély - Baranya megye - Szentegát:


A kastély eklektikus stílusban épült fel, de sok szecessziós elem is található rajta, elsősorban a kovácsolt vas díszítések (bejárat fölötti vaskonzolok, korlátok, a télikert tartóelemei) értékesek. A két stílus harmonikusan illeszkedik egymáshoz, bár látnivaló, hogy ezek később készültek (1887). Az épület gazdagon tagolt, mintegy 90m hosszú, aránylag keskeny alaprajzú, közepén emeletes szárnyal, nyugati homlokzatán előreugró, terjedelmes verandával. Az épület tengelyében magas torony emelkedik. A felépült kastély körül parkot létesítettek szökőkúttal, úszómedencét, pálmaházat építettek, mintakészletet hoztak létre. A kastélytól nyugat felé, a park déli oldalán építette fel a család mauzóleumát, mely egyben a település kápolnája volt. Itt külön ki kell emelni a kápolna színvonalas berendezését, felszerelését és orgonáját, mely az Angster gyárban készült. A kastély főbejáratától egy kettős gesztenyesor vezet a távolba. Bal oldalán, igen elhanyagolt, leromlott állapotban egy kápolna található. Megközelíteni nem lehet, mert benőtte a növényzet. Az egykor út helyét csak a két sorba ültetett 4 tiszafa és a sort záró oszlopos tölgy jelöli.

7. Fried-kastély - Tolna megye - Simontornya


A kastélyt Fried Imre, a Simontornyán megtelepedett, és az egész faluszerte köztiszteletben álló Fried család bőrgyárosa építtette. Ezzel örvendeztette meg feleségét, Gottlieb Margitot egyik házassági évfordulójuk alkalmából. Fried Imre az egész településnek meghatározó alakja volt. Bőrgyára, amely nem csak országszerte, hanem egész Európában, sőt a tengerentúlon is ismertté vált, igazi felvirágzáson ment keresztül a keze alatt, egyben sok simontornyainak is munkát adott. Az épület szecessziós stílusban épült Vágó Pál tervezése nyomán, s a fennmaradt írásos emlékek tanúsága szerint 1926 tájékán adták át a házaspárnak.

A kastély kívülről világos homokszínben pompázott, falát vörös terméskövek díszítették. Gyönyörű parkját francia stílusban álmodták meg, ápoltságáról Deme Sándor kertész gondoskodott. Fried Imrét és egész családját a 2. világháború idején Auschwitzba deportálták, ahonnan már nem térhettek haza. A kastélyt a háború után államosították, a szocializmus időszakában lakásokká alakították át. Az új beosztás megbontotta az épület belső rendjét. A Fried Kastély Szálloda 2005-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. 

8. Boros - kastély - Somogy megye - Fonyód:


A Boros Kastély a Balaton déli partján, Fonyódon, a közkedvelt üdülővárost körülölelő Nagyberek természetvédelmi területén, 30 hektáros birtokon fekszik a környék jelentősebb vadászterületeinek és a csisztapusztai gyógyfürdő szomszédságában. Gróf Zichy Béla gazdag földbirtokos család sarja az 1890-es években felkarolta a Balaton-kultusz eszméjét és átadta a fonyódi Várhegyen lévő 100 holdas erdejének egy részét abból a célból, hogy a Balaton part talán legpatinásabb villatelepét hozza létre. Ennek egyik máig fennmaradt és 2000-re rekonstruált épülete a mai Boros Kastély. A 30 hektáros természetvédelmi területen épült vadászkúriából a főúr vadász és lovas szenvedélyének egyaránt hódolhatott. A kastély körüli érintetlen természet a mai napig jelentős vadászterület maradt. Az egykoron Zichy gróf családja által birtokolt kúria a 80-as évekig a helyi tőzegbánya irodájaként funkcionált miközben állapota évtizedeken keresztül jelentősen romlott. A kilencvenes évektől kezdve a helyreállításnak köszönhetően hamarosan visszakapta régi, a múltat idéző hangulatos vadászkastély jellegét. A családi kézben működő kastély a család összetartó, áldozatkész munkája nélkül aligha születhetett volna újjá jelenlegi formájában. Az épület saját kezűleg, a házigazda töretlen lelkesedésével, óriási munkabírásával, szakmai hozzáértésével és kitartásával épült újjá.

9. Dőry - kastély - Pest megye - Zebegény:


A XX. század elején kezdték építeni a zebegényi Dunaparton a nyaralókat, kúriákat, köztük a Dőry-kastélyt is a maga eklektikus stílusában. 2001-ben teljesen felújították, azóta üresen, funkció nélkül áll, pedig egy 2006-os árverésen új gazdára talált. Az 1910-es években épült eklektikus stílusú épület a Jobaházi Dőry család egyik leszármazottjáé volt.

10. Gindly-benyovszky-kastély - Tolna megye - Tengelic:


A Paks-Kölesd közútról kb. 800 m hosszú bekötőúton megközelíthető egykori uradalom gazdag növényzetű parkban szabadon álló, központi épülete. A kastélytól Nyugatra nagy kiterjedésű tó fekszik. U alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős kastély, Északi szárnyához épült toldalékkal. Vízszintesen sávozott, enyhe kiülésű rizalitokkal tagolt homlokzatain az ablakok és vakablakok szemöldökeit alkotó osztópárkány fölött félkörös ívmezőkhelyezkednek el. A Keleti főhomlokzat előtt pilléres-oszlopos, timpanonnal lezárt, nyeregtetős kocsiáthajtó, a hátfalán nyíló bejárattal rendelkezik. A timpanonban Gindly-címer, 1802-es, bekarcolt évszámmal. A Nyugati homlokzat előtt nagyméretű, műkőmellvédes terasz, a homlokzat tengelyében bejárati ajtó található. A Déli homlokzaton pincelejáró, bábos kőkorláttal. A szobai traktus alatt boltozott pince lett kialakítva. Síkmennyezetes helyiségek kályhafülkékkel, a középső szárnyban oldalfolyosóról nyíló szobák, részben klasszicista nyílászárók. Két szobában a mennyezetet falképek díszítik, melyek a 19. századból származnak. Az épület 1870 körül átalakítva, ekkor építhették a kocsiáthajtót és egységesíthették a homlokzatokat. Az építtető Gindly család 19. század végi kihalása után a Benyovszky családé.


Tipp: Izgalmas és érdekes cikkeket keresel? A Gyogyvizek.hu oldalán megtalálod!

Tetszett összeállításunk? Oszd meg barátaiddal is és csatlakozzFacebook-oldalunkhoz, vagy látogass el weboldalunkra, ahol hétről hétre újdonságokkal, nyereményjátékokkal várunk!! :)


Forrás: Wikipédia / kastelyok.com





A cikkhez kapcsolódó ajánlás

 Hotel Aquamarin - Hévíz
Már 11.250 Ft / fő / éjtől
 Kehida Termál Hotel - Kehidakustány
Már 14.800 Ft / fő / éjtől
 Kehida Termál Hertelendy Ház - Kehidakustány
Már 16.800 Ft / fő / éjtől
 Kehida Termál Élményfalu - Kehidakustány
Már 6.416 Ft / fő / éjtől
Hirdetés


Minden jog fenntartva - Magyar Gyógyvizek és Szálláshelyek Kft.
2014 - 2015 | http://www.gyogyvizek.hu/